Startupfeeder

December első hetében egy igazán egyedülálló programnak örülhettünk Győrben. A Future Cities angol nyelvű eseménye egy különösen aktuális és inspiráló témát boncolgatott. Hogyan segíthetnek az innovatív vállalkozások, a startupok, a service design vagy éppen a branding abban, hogy a jövő városai minden tekintetben élhetőbbek legyenek?

Az esemény a Győr-Moson-Sopron Megyei Iparkamara és a SMART-UP (Startup Pannonia Projekt) szervezésében valósult meg. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy egy olyan eseménysorozat jöjjön létre, ami a jövő városainak kihívásairól, gazdasági, kulturális, üzleti vagy társadalmi kérdéseiről való eszmecseréhez biztosít platformot. Ezen kérdések és kihívások megértése, továbbgondolása, illetve megkérdőjelezése mindannyiunk közös érdeke, hiszen egyre többen élünk városi környezetben.

A decemberi eseményen bepillantást nyerhettünk a különböző városi startupok és innovatív vállalkozások működésébe, céljaiba, projektjeibe. Megtudhattuk hogyan járulnak hozzá, hogy fenntarthatóbb városokban éljünk, és hogyan lehetünk magunk is környezettudatosabbak a mindennapi életben. Megismerkedhettünk a service design-nal és azzal, hogyan használhatjuk azt a lakóhelyünk alakításában. Választ kaphattunk arra, hogy miért fontos a branding, hogyan képes egy jó márkastratégia fellendíteni a vállalkozásokat, szervezeteket, hogyan alakítható ki egy ismert és csodált brand?

Tompa Krisztián (GYMSKIK) köszöntője után kezdődtek meg az előadások, az eseményen Paris Noble (TicketNinja) moderált.

Az első blokkban három olyan innovatív vállalkozót ismertünk meg, akik projektjeik segítségével igyekeznek hatékonyabbá, élhetőbbé és fenntarthatóbbá varázsolni a városokat, a benne élőket, az intézményeket és vállalkozásokat is.

Elsőként Mascsák Klaudia mutatkozott be a Zero Waste Journey applikációval. Az alkalmazás négy fő funkcióval rendelkezik. Az első egy játék, aminek segítségével lépésről-lépésre tanulhatjuk meg a zero waste életmódot, közben pedig folyamatos motivációt is biztosítanak, visszajelzések formájában. A második egy térkép, ami megmutatja a használóknak a csomagolásmentes boltokat, éttermeket, piacokat, de még az ivókutakat is. A harmadik egy kuponrendszer, itt a partnerek különböző feladatok elvégzéséért cserébe kedvezményeket adhatnak a felhasználóknak. Míg a negyedik funkció a közösségépítést szolgálja, hiszen mindenki megoszthatja az eddig megtakarított karbon lábnyomát, eredményeit, zero waste receptjeit és minden mást is, ami a közösség fejlődését, tanulását, a tapasztalatok megosztását szolgálja.

Másodikként Szűcs Endre ismertette meg velünk a bedrock.farm elindításának motivációját, céljait és működését. Automatizált megoldásuk kifejezetten éttermek részére állít elő egész évben friss fűszereket, ehető virágokat, gyógynövényeket. A rendszerben beépített szenzorok biztosítják az adatokat az állandó körülmények fenntartásához, így a növények zavartalanul fejlődhetnek beltéri körülmények között is. A bedrock.farm segítségével rengeteg szállítási költség takarítható meg az éttermek részéről, míg a rendszer telepítése gyorsan és egyszerűen lehetséges.

Harmadikként Cseh András mutatta be nekünk a CAN Architects díjnyertes építészeti projektjét a mosonmagyaróvári Piarista Iskola terveit és tervezési újításait. A csapatnak nem kisebb célja volt, mint hogy megreformálják az oktatás épületeit, elősegítve ezzel a hatékonyabb tanítást és tanulást. András bemutatta nekünk a különböző évfolyamokhoz tartozó terek felépítését és kapcsolódását, illetve bepillantást nyerhettünk a tervezési folyamat innovációiba is. Hiszen már ez is innovációnak tekinthető, tudásmegosztáson alapult, közel negyven műszaki, design, pszichológiai és pedagógiai szakember szempontrendszerének és természetesen a gyerekek elképzeléseinek figyelembevételével alakították ki már az első koncepciókat is.

A három előadás után egy kerekasztalbeszélgetésre is sor került Paris moderálásával, ahol a jelenlévőknek is lehetőségük volt kérdezni az előadóktól, akik kiegészültek Csernátony Fannival, aki a Cellux Lab egyik munkatársaként, a service design szakértőjeként volt jelen.

Fanni előadásával folytatódott a program, aki prezentációjában kitért a service design fogalmára, miszerint ez egy olyan emberközpontú megközelítés, módszertan, amivel olyan rendszereket, folyamatokat hozhatunk létre illetve tervezhetünk újra, amik aztán mind a használóknak, mind a tervezőknek kényelmesebb élményt nyújthatnak és hatékonyabbá tehetik őket. Megismerhettük a service design különböző formáit is, kezdve a kutatáson és részvételen alapuló tervezési módoktól a vizuális és kreatív technikákig.  Fanni példáiból láthattuk a felhasználási területek sokféleségét is, és konkrét projektekkel is megismerkedhettünk, például Porto városának új identitás tervezése, amely vizuális eszközökkel szervezte újra és egyszerűsítette le a polgárokkal folytatott kommunikációt és kapcsolatot.

Végül az este talán legjobban várt előadója következett, az egyenesen Los Angelesből iderepült Fabian Geyrhalter (FINIEN), aki a branding területének kiemelkedő szakértője. Fabian előadásában bemutatta könyvének, a Bigger Than This-nek alapjait és kiindulópontul szolgáló esettanulmányait is.  Nyolc pontban ismertette a márkaépítés legfontosabb elemeit, kezdve a storytelling-től a hiten és az okon át az átláthatóságig. Fabian könyvének „törvényeit” saját tapasztalataira alapozva konkrét tanácsokkal és példákkal ismertette, arra bíztatva a vállalkozásokat, hogy tárják fel gyökereiket. A könyvbe itt bele is nézhettek.

Az esemény közös eszmecserével és networkinggel zárult, szuper cateringgel kiegészítve.

Valódi példákat láthattunk arra, hogy a jövő városainak koncepcióit, terveit és újításait most tervezik és építik fel a vállalkozók és innovátorok. A jövő kérdéseit már most is meg kell vitatni, fel kell vetni, a hasonló események pedig remek alkalmat biztosítanak a közös gondolkodásra Győrben, de nemzetközi szinten.

Talán minden résztvevő nevében kijelenthetem, hogy kíváncsian várjuk a folytatást!

Köszönet a képekért Gyarmati Balázsnak!

A program megvalósulását a SMART-UP (AT-HU 052) projekt finanszírozza az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország program részeként. A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatja.