Az, hogy a blogolás fontos brandépítő eszköz és önfejlesztő módszer, már sokan, sok helyen leírták.
Többek közt én is, ITT:
De hogy egy rendszeresen vezetett hobby blog közösségépítése mennyire hasonlít egy startup növekedési pályájára, és hogy a hazai piac versus international market mennyire jól lemodellezhető így, arra csak az elmúlt napokban döbbentem rá, pedig 10+ éve gazdagítom (vagy szegényítem) a hazai bloggerek körét.
Napjainkban a startupok induláskor jellemzően már egy jól szegmentált célcsoportok telített piacain keresnek „niche” lehetőségeket.
Egy hazai (rock) zenei blog nagyon hasonló ebből a szemszögből nézve. A Metal Hammer 1989-es indulásával megjelent az első profi rockzenei sajtóorgánum itthon, az elmúlt röpke 30 évben pedig megjelentek a szegmentált online és offline felületek. Ma már külön a hardrock, punk, metál, nu-metal, grunge , rap, stílusoknak van tematikus magazinja, a nagy hírszolgáltatók (mint pl. az index.hu, vagy az Origo) rendelkeznek zenei/kult rovatokkal.
Ezen a piacon, ha valaki újat szeretne mutatni, akkor nagyon jól ki kell gondolnia, hogy miben és hogyan tud újat mutatni a zenekedvelő közösségnek.
#LongStoryShort : 6 éve egy ilyen megfontolásból indult a ’60-es és ’70-es évek muzsikájával foglalkozó Old Time Rock And Roll Magazine a szentesi illetőségű Sebők Tomi jóvoltából. (ez egy blog.hu site, és egy hozzá kapcsolt FB oldal a továbbiakban tehát ez lesz az elemzés alapja).
Zenetörténeti szempontból talán annyit érdemes megjegyezni hogy ez az időszak zenei értelemben egy aranykor volt, számos ma is élő, vagy legalábbis napjainkig hatást gyakorló előadó alkotott ekkoriban. Megjelent lemezek száma, lemezeladások szempontjából abszolút top ez a két-három évtized. Azok a folyamatok, amelyeket összefoglaló néven ma úgy hívunk, hogy „zeneipar” szintén ekkor alakultak ki. Sztori-alapanyag tehát akad bőven, amiből tartalmat lehet gyártani….a probléma „csak” az, hogy itthon a „Kövek”, Jimi Hendrix és Beatles szentháromság ismeretében nagyjából kimerül az -egyébként meglehetősen korlátolt létszámú – közönség. Így az induló magazin egy rövid, de intenzív felívelés után, mindenféle háttértámogatás (értsd: fizetett hirdetés) nélkül eljutott az első körös maximumig, a követők száma 3-500 közt mozgott.
Én először #earlybird felhasználóként kezdtem követni az oldalt 2016 környékén, de mivel gyakori hozzászólásaimból és proaktivitásomból kiderült, hogy már a járókában is Rolling Stones-t hallgattam, ezért Tomi megkért, hogy szálljak be szerzőtársként. (ennél a pontnál nagyjából tetten érhető az online networking hatása is, amikor bejön egy számodra vadidegen ember a képbe a Facebookon, te meg beveszed, hogy remote-önkéntesként segítse a projektedet- de ez az írás most nem a csapatépítésről szól, úgyhogy erről ennyit).
A kettőnk közös munkájával egy bő félév alatt – organikus módon – elértük az 1000 oldallájkot, amely egy nagy mérföldkőnek számított egy ilyen kis hobby magazin életében. Ekkor azt gondoltuk, hogy ideje egy kicsit céltudatosabban körbe lőni a célcsoportot.
Egy-addig nem használt- tudatos adatelemzést követő célzott kampányban még további 300 lájkot értünk el. Itt tehát 1300 lájknál tartott az oldal, amelynek a blog.hu oldalán átlagosan néhány tucat olvasó követ egy írást, de gyakori index2 megjelenésekkel ezek feltornázhatóak akár több ezerig is.
A következő lépésben jött az újabb csapatbővülés, Mikó Bálint személyében. Ő arról nevezetes, hogy az ország egyik legnagyobb #oldtimerock szakértője és lemezgyűjtője, igen széles hazai, de főleg külföldi kapcsolatrendszerrel bír.
Az ő belépése több dolog miatt is fontos volt:
- a humán erőforrás megnövekedésével megvalósult a napi több poszt a social media felületeken (így a nagyobb szerkesztői aktivitás értelemszerűen nagyobb olvasói aktivitást okoz).
- több és minőségibb cikk született (gyakorlatilag majdnem napi szinten születnek most már írások)
- a fentiek következtében elkezdett ugrásszerűen megnőni a követők száma. ami viszont érdekes volt, hogy egy két képes posztot elkezdtek külföldi olvasók is lájkolni. Így elkezdtük alulról érinteni az 1500 követőt.
Itt kezdtünk el komolyabban gondolkodni azon, hogy a hazai zenekedvelő rétegben a 60-as , 70-es évek rockzenéje kevésbé beágyazott, nagyon nagy kultusza van viszont egyes európai országokban (pl. Olaszország és Spanyolország, Anglia) illetve értelemszerűen a műfaj őshazájában, az USA-ban.
A kérdés csak az volt, hogy a sokkal nagyobb ütemű , jobban skálázhatóbb növekedés érdekében akarunk e kétnyelvű (angol-magyar) felületté válni.
Az tiszta volt, hogy a hazai zenei piacról már elértük azt az alig pár száz embert, aki ezt a zenei szubkultúrát kedveli, tehát nagy növekedés már nem várható az országhatáron belül.
Az is jól látható tendencia volt, hogy külföld felé sokkal nagyobb a növekedési lehetőség, viszont kontra érvként ott volt az a többlet munka, amely a kétnyelvű anyagok előállítása jelent.
De végül meghoztuk a döntést: belevágunk.
Hol állunk jelenleg?
A FB oldalunkon a napi posztokat angolul és magyarul is megjelentetjük. (ez általában egy kép, és egy egy mondat az adott zenészről: évforduló, fanfact sztori, vagy hasonló).
A blog.hu oldalra továbbra is magyarul írunk, de egy két #highlight cikket már átfordítottunk angolra.
Tehát, félig kétnyelvűek lettünk :D
És hol tartunk így, hogy a külföldi közönség felé is nyitni kezdtünk?
- bő fél év alatt 4000 feletti követőre tettünk szert. (ez több, mint a kétszerese a követő számunknak
- lett egy sokkal aktívabb, rendszeresen lájkoló, kommentelő körünk külföldről
- komolyan kezdünk gondolkodni azon, hogy a cikkeket eleve angolul írjuk meg
Ebből is jól látszik, hogy még egy szűkebb réteget megszólító dolog is sokkal nagyobb hatást ér el, ha eleve globális mindset határozza meg az alkotókat. Magyarország kicsi, így bármilyen piaci szegmenst nézünk, szűk, behatárolható réteg fogja felkapni a fejét a termékünkre. Ezért jobb, ha minél hamarabb a külföldi piacok felé kezdünk a portékánkkal fordulni, hiszen egy sokkal nagyobb körből tudunk felhasználókat, vagy követőket meríteni.
Kiss UtolsóCsillagharcos Ákos
Köszönet a képekért és a cikkért Kiss Ákosnak!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.